A belvárosi lakos reggel autóval elmegy otthonról, és a beállója, garázsa vagy fenntartott parkolóhelye nyolc-tíz órán át üresen áll. Ugyanezekben az órákban az ingázó ugyanazokban az utcákban köröz parkolóhely után, óradíjat fizet egy fizetős parkolóban, vagy fél kilométerrel arrébb áll meg, és onnan gyalogol. Este a helyzet megfordul: az ingázó hazamegy, a lakos visszaáll a saját helyére. Ezt mindenki látja, és mégsem oldotta meg senki.
A két fél helyzete nem egyforma. Az ingázónak minden reggel újra ugyanaz a gondja, és minden reggel pénzt és időt veszít vele. A kiadónak az üres garázs nem kerül semmibe, de nem is hoz semmit. Ebből következik a platform felépítése: a kiadói oldalon új szokást kell kialakítani (hogy a garázsára jövedelemforrásként gondoljon), a bérlői oldalon viszont elég elérhetővé tenni a megoldást egy régóta meglévő gondra.
Egy belvárosi ingázó évente 100–200 ezer forintot is elkölthet parkolásra, miközben a tőle 200 méterre lévő magángarázs az ő munkaidejében üresen áll. A hely tehát megvan, csak nincs, ami összekösse a kettőt.
Amit az Airbnb megmutatott
Az Airbnb 2008-ban abból indult ki, hogy a meglévő lakások üresen álló időszakai pénzt érnek. Szállodát nem épített, csak platformot: nem birtokol ingatlant, nem takarít, nem cserél ágyneműt. Amit ad, az a bizalomhoz szükséges háttér: profilok, értékelések, biztonságos fizetés, kárgarancia, ügyfélszolgálat. Ezek nélkül senki nem engedne idegent a lakásába, velük viszont évente milliók engedik be.
A parkolásra többen próbáltak hasonlót építeni: a JustPark az Egyesült Királyságban, a SpotHero az USA-ban, a Parkopedia globálisan. Mindegyik működik valamennyire, de a közép-európai piac sajátos gondját, a zárt garázsokat egyik sem oldotta meg. A legtöbb meglévő platform szabad téri parkolókkal foglalkozik. A magyar belvárosban viszont a társasházi mélygarázsok, a kapuval lezárt udvari beállók és a privát garázsok érnek a legtöbbet, és ezekhez egy idegennek fizikailag be kell jutnia.
A parkolásból nem a Tandem próbál először platformot csinálni. Az viszont szerintem új, hogy a zárt magyar belvárosi garázsokra tervezek infrastruktúrát, és pontosan arra keresek választ, hogyan lehet ezeket megnyitni úgy, hogy a kiadónak semmibe se kerüljön.
Belépés beruházás nélkül: a GSM-modulra építve
Itt tér el a Tandem a hasonló kísérletek többségétől. A magyar belvárosi társasházi mélygarázsok nagy többségében GSM-modul vezérli a kapunyitót: a kapu akkor nyit, ha egy engedélyezett telefonszámról hívják. Új szám engedélyezése a modulban adminisztratív ügy, kell hozzá hozzáférés, jogosultság, és néha szakember is.
A Tandem ezt a lépést kerüli meg. A kiadó regisztrál, telepíti az alkalmazást a saját telefonjára, és megadja, hogy a saját száma nyitja a kaput. Ez a szám már most is engedélyezve van a GSM-modulban, hiszen eddig is ezzel nyitotta. Nem kell a házközösséggel intézkedni, nem kell új számot engedélyeztetni, és semmilyen adminisztrációs kört nem kell végigjárni.
Amikor a bérlő odaér a kapuhoz, és megnyomja az alkalmazásban a „nyitás" gombot, a backend értesíti a kiadó telefonján futó modult, amely emberi beavatkozás nélkül felhívja a kapu GSM-modulját. A kapu nyit, az autó behajt. A kiadó hozzá sem nyúl a telefonjához, a hívást az alkalmazás a háttérben intézi.
A telepítéshez csak le kell tölteni az alkalmazást, és meg kell adni a szükséges engedélyeket a telefonon. Választható egy külön telefonszám is, amelyet a kiadó a GSM-modulhoz rendelhet. Ezzel a foglalások nem függnek a kiadó saját telefonjától, de az engedélyeztetés plusz adminisztráció, ezért nem ez az alapértelmezett út.
Hosszabb távon, csak ott, ahol GSM-modul nincs, szóba jöhet egy utólag felszerelt IoT-vezérlő, amely közvetlenül a felhőből kap parancsot. Ez a terv utolsó harmadában van. Az induláshoz a beruházás nélküli belépés kell, minden más erre épül.
Ha a kiadó telefonja nem válaszol
Jogos kérdés, mi történik, ha a kiadó telefonja lemerült, nincs térerő, vagy nem reagál. Ezt a kockázatot a platform maga viseli, nem hárítja a kiadóra. Ha a kapu valamiért nem nyílik, a bérlő azonnal elérheti az ügyfélszolgálatot, és a platform egy közeli szabad helyet ajánl neki. Ha ilyen nincs, visszatéríti a díjat, és kompenzációt ad. A kiadó „nem elérhető" jelzést kap, és ha ez ismétlődik, a helye automatikusan inaktív lesz. Ezt nem büntetésnek szánom, hanem minőségbiztosításnak.
A bérlőre hasonló szabály vonatkozik: ha nem áll ki időre, büntetőpontot kap, és automatikusan túltartózkodási díjat fizet. Ha emiatt a következő bérlő nem fér be, a platform neki másik helyet ajánl, és ennek a költségét a túltartózkodó fizeti.
A két oldal nem egyforma
A Tandem nem szimmetrikus piactér. A bérlőnek mindennap szüksége van parkolóhelyre, ő a vevő, neki csak meg kell mutatni, hogy van megoldás. A kiadó nem keres semmit, egyszerűen van egy garázsa, amely napközben üres. Őt rá kell vezetni az új gondolatra, és ebben a passzív jövedelem a legerősebb üzenet: egy átlagos belvárosi kiadói hely havonta nagyjából 30–50 ezer forintot hozhat.
Az induláshoz földrajzi koncentráció kell. Az első 200–500 helyet egy szűk területen, egy vagy két szomszédos belvárosi kerületben kell összegyűjteni, mert ekkora sűrűség nélkül a platform keveset ér. Ha egy bérlő háromszor próbál foglalni, és háromszor nincs szabad hely a környéken, nem jön vissza. A sűrűség tehát az egész platform működésének feltétele, nem csak egy-egy környéké.
A foglalás menete
A bérlő megnyitja az alkalmazást, és látja az aktív vagy a közelgő foglalását. Amikor a foglalás aktív lesz, elérhetővé válik a „kapunyitás" gomb. A bérlő megnyomja, a backend a megfelelő számról megcsörgeti a kaput, a kapu nyit, és a platform visszaigazolást kap. A kiadó push értesítést kap az érkezésről és a várható távozás idejéről, más dolga nincs, a foglalás a háttérben fut.
Távozáskor ugyanez fordítva történik: a bérlő megnyomja a „távozom" gombot, a kapu nyit, az autó kihajt. Az elszámolás és a jutalék levonása automatikus, a kiadó egyenlege frissül.
A foglalás végén 15 perc türelmi idő van, ennyit a bérlő büntetlenül túlléphet. A 15. perctől emelt óradíjat fizet, a 60. perctől dupla tarifát, és az ügyfélszolgálat keresni kezdi. Ha a túltartózkodás egy következő foglalással ütközne, a platform automatikusan másik helyet keres, és a teljes költséget a túltartózkodó fizeti.
Pontozás és értékelés
Az értékelés ezen a piacon alapfeltétel. A Tandemen a kiadó és a bérlő is értékel, és mindkettőjüket értékelik. Egy foglalás lezárása után 48 órán belül mindkét fél a másiktól függetlenül pontoz. A pontszámok csak akkor látszanak, ha mindketten értékeltek, vagy ha letelt a 48 óra. Ez az Airbnb-nél bevált vak értékelés (blind review), amely megakadályozza a kölcsönös zsarolást és a bosszúból adott rossz pontot.
Egy bizonyos átlag alá eső kiadói helyeket a rendszer automatikusan megjelöli, és az ügyfélszolgálat felülvizsgálja őket. Még alacsonyabb átlagnál automatikus felfüggesztés jön. A bérlőknél ugyanígy: rossz összpontszámnál előbb korlátozott foglalási lehetőség, aztán felfüggesztés.
Az értékelés mellett van egy szokásos parkoló funkció is: a bérlő egyszer beállítja a helyet, ahová rendszeresen jár, és a platform minden munkanapra megpróbálja lefoglalni. Ha az a hely nem szabad, a kedvenc parkolói közül ajánl másikat. Ez erősen köti a felhasználót: akinek több kedvenc parkolója van, az nehezebben vált másik platformra.
Az üzleti modell
A bevétel nagy része a tranzakciós jutalékból jön: minden lebonyolított foglalás után 18–22%. Ez több az Airbnb 14–16%-ánál, de a tranzakciók kisebbek, és a fix költségek (SIM-pool, ügyfélszolgálat, vitarendezés) egy tranzakcióra jutó része nagyobb. Egy aktív kiadói hely havi 30–50 ezer forintot hozhat, ebből a platformnak havi 6–10 ezer forint marad.
A második forrás a Tandem Pro, üzleti csomag társasházi közös képviseleteknek, magán-ingatlankezelőknek és kisebb ingatlanos hálózatoknak, akik egyszerre több tíz vagy több száz helyet kezelnek. Kapnak tömeges feltöltést, API-hozzáférést, központi elszámolást, csökkentett jutalékot, és ezért havi előfizetést fizetnek. Ez a B2B SaaS-rész teszi kiszámíthatóbbá a bevételt.
A harmadik forrás a magánkiadóknak szóló prémium kiemelés: havidíjért előrébb kerülnek a keresési találatok között, és elsőbbséget kapnak a foglalási algoritmusban.
Hosszabb távon az adatszolgáltatás is pénzt hozhat. A Tandemnek olyan összesített, anonimizált parkolási adatai lesznek, amelyek sem a közlekedési hatóságoknak, sem az önkormányzatoknak nincsenek meg: valós idejű keresleti térképek, csúcsidős eloszlások, városonként eltérő mintázatok. Ezeket meg lehet venni városi tervezőknek, ingatlanfejlesztőknek, közlekedési kutatóknak.
A dinamikus árazás közvetve szintén növeli a bevételt: a platform a foglalási adatok alapján árat javasol a kiadónak. Ha a kiadó az automatikus árazást választja, a jutalék 1–2 százalékponttal magasabb, így minél több kiadó kapcsolja be, annál nagyobb a platform átlagos árrése.
Miért Tandem?
A tandem két kerékpárost jelent, akik egy gépen ülnek, de felváltva taposnak: a ritmusuk összeillik, de nem egyszerre hajtanak. A platform is erre épül: két fél ugyanazt a helyet használja, csak nem egyszerre, hanem felváltva. A belvárosi lakos napközben nincs otthon, az ingázó épp akkor van ott. A hely ugyanaz, csak az idő van másképp elosztva.
A skálázás
A Tandemnek helyben kell indulnia. Egy budapesti pilot az V., VI. és VII. kerületre koncentrálva hozhatja meg azt a sűrűséget, amely nélkül a platform keveset ér. A kétoldalú piactereknél ismert a gond: ha kevés a kiadói hely, a bérlő nem talál parkolót, és elhagyja a platformot; ha kevés a bérlő, a kiadónak nem jön pénz, és kilép. Erre a földrajzi koncentráció a megoldás, kis területen, nagy sűrűségben kell mindkét oldalt egyszerre felépíteni.
Az első 12 hónap célja a budapesti belvárosban 1000–1500 aktív kiadói hely és 5000–8000 regisztrált bérlő. Ekkora méretnél a platform már eltartja magát: beindul a hálózati hatás, az ügyfélszerzés költsége nem nő tovább, és az árrés pozitív lesz.
A 13–24. hónapban jöhetnek más városok: Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Miskolc, aztán az első külföldi piac felmérése Pozsonyban, Prágában, Bukarestben vagy Bécsben. Ezek közép-európai városok, ahol a piac szerkezete hasonlít a magyarhoz.
A 25–36. hónapban a meglévő termék bővül: nagyobb Tandem Pro, kiforrott dinamikus árazás, és ha a piac indokolja, a választható hardveres megoldás ott, ahol nincs GSM-modul.
Kockázatok
Az első a szabályozás. A magán-parkolóhely pénzért való kiadása sok helyen szürke zóna: a társasházi szabályzat megtilthatja, az adózása nem egyértelmű. Ezzel a Tandemnek előre kell foglalkoznia: jogi háttéranyag minden kiadónak, automatikus adózási javaslatok, együttműködés a társasházakkal. Ha a Tandem oldja meg ezt elsőként rendesen, abból versenyelőny lesz.
A második a GSM megbízhatósága. Ha a kapu egyszer is nem nyit, amikor kellene, a felhasználó kevésbé bízik meg a platformban. Ezért a backend helyenként folyamatosan figyeli a sikeres nyitások arányát, a 95% alatti helyeket automatikusan megjelöli, és felveszi a kapcsolatot a kiadóval. Minden sikertelen nyitásnál azonnali kompenzáció és másik hely jár.
A harmadik a kétoldalú piactér beindítása, a klasszikus tyúk-tojás probléma. Erre a koncentrált földrajzi indulás (egy kerület, nagy sűrűség), az erős kezdeti támogatás (az első hónap mindkét oldalnak ingyenes, az első 100 kiadónak kisebb a jutalék) és a partnerségek a válasz: egy nagy budapesti társasházkezelővel kötött megállapodással egyszerre több száz hely kerülhet fel a platformra.
Miért most?
Egyre több az autó, a parkolóhelyek száma viszont nem nő ugyanilyen ütemben, és az önkormányzatok egyre szigorúbb parkolási szabályokat vezetnek be. A megosztásos gazdaság közben megszokottá vált: az Airbnb és az Uber után az emberek elfogadják, hogy egy idegen tulajdonát is lehet használni, ha a bizalmat garantáló rendszer biztonságos.
A technika adott: a GSM-vezérelt garázsokból már elég sok van, a felhőinfrastruktúra skálázható, a mobilplatformok kiforrottak. Versenytárs viszont még nincs: a magyar és a közép-európai parkolási piacon nincs domináns digitális platform a magánparkolók kiadására.
Szerintem a magánparkolók kiadására előbb-utóbb lesz platform, és ez a következő évtizedben megszokott lesz. Az a kérdés, hogy ki építi meg.
A Tandemmel én erre a kérdésre adnék választ.